Idén április 18-ára esik Húsvét hétfő

A keresztény világ ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását, ezért ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. Úgynevezett mozgó ünnep, azaz nem minden évben ugyanahhoz a dátumhoz kötjük. Magyar neve onnan származik, hogy e napon ér véget a 40 napos böjt. Két héttel ezelőtt van a farsang vasárnapja, és 50 nappal ezután Pünkösd napja. Hivatalosan a tavaszi nap-éj egyenlőség (március 20.) utáni első holdtöltét követő vasárnap Húsvét napja, míg a hétfő a locsolkodásé. Március 21-e a tavasz első hivatalos napja, amelyet a csillagászati tavasz kezdetének is szokás nevezni.

A legismertebb húsvéti szokás a tojásfestés és a locsolkodás, amely eredetileg egy tisztító (betegségektől) és termékenységi népszokás. A nyuszi ábrázolása viszont se nem keresztény, se nem magyar szokás, hanem Németországából származik, és Magyarországon az 1800-as években honosodott meg. A története is elég furcsa, mivel ez magát a kereszténységet is megelőzi. Ostarának (Eostre), a germán istennőnek volt egy madara, amely színes tojásokat tojt, és ez az istennő a gyermekek szórakoztatásaként változtatta át a számára szimpatikusabb nyuszivá, és így történhetett, hogy egy nyuszi rak tojásokat és épít fészket.

Állítólag ez a két dolog úgy keveredhetett össze, hogy a Húsvét egy termékenységi ünnep, míg Ostara egyben a termékenységet és a szerelmet is jelképezi. Ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte, míg a Húsvét a holdtölte utáni első vasárnap, tehát több érv is szólhatott a kétféle hagyomány találkozása mellett. Ostara (ónémetül), illetve Eostre (óangolul) a hajnali fény istennője, amelyet a nyulak hoznak el, és a kelethez, mint égtájhoz köthető. Így kicsit jobban érthetők a nyugati kultúrában használatos nevek, német: Ost = Kelet, Ostern = Húsvét, angol: East = Kelet, Easter = Húsvét.

A nyuszival nagyjából egy időben kezdtek el terjedni a locsolóversek szokása is, bár ahhoz semmi közük. Állítólag az első húsvéti verseket még diákok mondták, akik így köszönték meg a húsvéti vendéglátást, tehát ezeknek a versikéknek még véletlenül sem volt közük semmiféle pajzánkodáshoz, és még csak a locsoláshoz sem.

A legismertebb „húsvéti” ékszerek a Febergé tojások, amelyeket eredetileg III. Sándor orosz cár megrendelésére készítettek, és 50 db-ot szállítottak le belőlük, de mára csak 42-ről tudunk. Értékük ritkaságukhoz mérhető, mivel árveréseken 10 és 30 millió USD között vásárolták meg őket az elmúlt évtizedekben. Ám ez is csak néhányszor fordult elő, amiért szokás ezeket az ékszereket (műtárgyakat) is felbecsülhetetlen értékűnek nevezni.

Sajnos nekünk nem áll rendelkezésünkre egyetlen Fabergé tojás sem, ezért most ezeknél hétköznapibb termékeket kínálunk kedvezményesen, egészen Húsvét hétfőig.

Húsvéti nyúl üdvözlőlap

Playboy nyuszi nyaklánc

Kereszt bőr karkötő

Kereszt medálos lánc